A Falufejlesztési Társaság bemutatása
A Falufejlesztési Társaság alapítása, múltja
Falufejlesztési Társaság 1989 augusztusában alakult meg az aprófalvak megmaradása érdekében együttműködő népművelők, településtervezők, építészek, lelkészek köréből. Tevékenységünk a gazdaságilag, infrastrukturálisan lemaradt, a halmozottan hátrányos helyzetű és a határ menti kistájakra, a „legtágabb otthon, a legszűkebb haza” területére terjed ki. Tevékenységünk középpontjában a történelmi-kulturális, vagy egyéb szempontok alapján lehatárolható kistájak kapcsolatrendszere, dinamikájának vizsgálata és az ennek nyomán feltáruló problémákra választ adó animáció (fejlődést segítő tevékenység), valamint a falu és a modernizáció gyakorlati kérdéseinek a megfogalmazása áll.
A Társaság alapítója, tiszteletbeli elnöke, meghatározó személye, a 2007-ben elhunyt Kemény Bertalan, aki egyben a Társaság egyik legmeghatározóbb eredményének, a falugondnokság intézményének kitalálója és fáradhatatlan szervezője is volt.
Kemény Bertalan és a másik alapító, Köles Sándor szociológus, a Társaság egykori titkára a falu problémáit a pénz, a tudás, az információ hiánya mellett különösen az együttműködés és a bizalom hiányában látta, ezért a közösségek újjáépítését, a helyi cselekvést tartotta elsődlegesnek. A falugondnokot a közösség kovászának és bizalmi emberének szánta, aki nagy önállósággal szolgálja a falut, az ott élők szükségletei szerint.
Az 1990-ben megszületett ötletét az ágazati minisztérium 1991-ben felkarolta és eleinte évente ismétlődő, meghívásos pályázat révén létrehozta a ma már 1300 főből álló falu- és tanyagondnoki szolgálatot. Néhány év múlva a falu- és tanyagondnoki szolgáltatás a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvénybe illesztve államilag finanszírozott ellátási formává vált.
Mit gondol a Falufejlesztési Társaság… a faluról?
A falu nem szükségszerűen elmaradott a városhoz képest. Más, mint a város, mert kisebb s mert áttekinthetőbb; más, mert közel engedi magához a természetet, tisztább a levegője és nagyobb a csend.
Ma magyar falvak többsége igen „elmaradott”. Fiatalságának javától mesterségesen megfosztották, határa agrársivataggá vált. Lakói a falutól elidegenülő, reményét veszített, széthulló közösség. Jövőhöz való jogát megkérdőjelezték.
Mi úgy véljük azonban, hogy a falunak van jövője. Ez a jövő nem az ott élők számától, hanem cselekvőképességétől függ. Attól, hogy képesek-e felismerni s megbecsülni saját értékeiket, képesek-e ezt felmutatni az ország, és Európa számára. Képesek-e befogadni mindazt, ami számukra hasznos, amit az emberi szellem napjainkban bárhol alkot?
Nem a nosztalgikus falumentésre, hanem a hagyomány és a modernizáció együttes megbecsülésére, lélekben egyenesen járni tudó öregek és a jövőbe tekintő, okos fiatalok összefogására van szükség.
Mit gondol a Falufejlesztési Társaság… a fejlesztésről, és a fejlődésről?
A települések fejlettsége elsősorban az ott élők életének minőségén, az emberek közötti kapcsolatrendszer gazdagságán, az együttműködni és az együtt élni tudáson múlik.
Társaságunk tevékenysége során nem egyszerűen a helyi értelmiséggel keresi a kapcsolatot, hanem a helyben élő „értelmességgel”. Őket kívánjuk megerősíteni és információval segíteni abban, hogy a helyi cselekvésük hatékonyabb lehessen. A velük való együttgondolkozás kölcsönös tudás cseréjébe szeretnénk megtalálni a hiteles megoldást a falu egésze számára. A fejlődés tehát, szerintünk, nem puszta növekedésben áll, nem a nagy egységek (településben, pártban, gazdaságban) garantálhatják. Inkább a változatos célokkal bíró, emberileg belátható, számos kicsiny autonóm egység növekvő együttműködésében találhatjuk meg, az „előrejutás” lehetőségét. A legkisebb faluban éppúgy, mint a városban.
A Falufejlesztési Társaság szándéka, hogy segítse az aprófalvak, a tanyavilág természeti, társadalmi erőforrásainak megőrzését. Szándéka továbbá, hogy együttgondolkodásra késztessen minden a falvak jövőjéért tenni szándékozó embert, aki megoldást keres a kistelepülések helyi közösségeinek problémáinak megoldására. Közösségépítő találkozóinkon támogatni kívánunk minden olyan ötletet, elképzelést, kezdeményezést, amely segíti, illetve újra teremti a falu, a helyi közösség megtartó erejét.
Alapítónk, Kemény Bertalan szellemi örökségének életben tartásához egy a róla elnevezett Falufejlesztési Díjjal járulunk hozzá, amelyről a Falufejlesztési Díj leírásánál olvasható további információ
A Falufejlesztési Társaság alapadatai
Bejegyző határozat száma: Fővárosi Törvényszék 0100/Pk.60463/1989,
Bejegyző határozat kelte: Budapest, 1989.10.05.
Nyilvántartási száma: 01-02-0000377
Székhelye: 8089 Vértesacsa, Kossuth Lajos utca 1.
Létesítő okirat kelte: 2011.09.13.
